Magyar népművészet Japánban
2009.04.18
Magyar népművészet Japánban
2009. a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok kezdetének 140. és újrafelvételének 50. évfordulója. A kettős jubileumról a magyarok és a japánok diplomáciai és kulturális rendezvényeken emlékeznek meg. A Japán-Magyar Baráti Társaság a szigetország második legnagyobb városában, a Csendes Óceán partján fekvő Yokohamában kiállítást rendezett. A 3,6 millió lelket számláló Yokohama sokszínű város: a hipermodern felhőkarcolók mellett az ősi Japánt képviselő épületek is megtalálhatók. Az 1989-ben felépült Minato Mira (a Jövő Kikötője) városrészt – ahol a Magyar Művészeti Kiállítást rendezték – a felhőkarcolók uralják.
A tárlatot Kóno Yóhei, a Japán-Magyar Baráti Társaság elnöke – aki egyben a japán képviselőház elnöke is – és Bohár Ernő, Magyarország tokiói nagykövete együtt nyitotta meg.
A kiállításon magyar népművészeti tárgyakat, hímzéseket, képző- és fotóművészeti alkotásokat mutattak be. Ami meglepő, hogy a gyönyörű magyar hímzéseket japán hölgyek készítették. A közönséget elkápráztatta a magyar népi motívumok tájegységenkénti sokfélesége; emellett a baranyai, a kalotaszegi, a sárközi, a mezőségi, a matyó és a kalocsai hímzések külön is nagy tetszést arattak.
Egy elkapott társalgás a kiállításon: 
- A magyar hímzésekben fantasztikus, hogy nem lehet tudni, melyik a színe és melyik a fonákja.
- Hm, valóban?
A kételkedő hölgy felhajtotta a kiállítási darab sarkát, így látni lehetett, hogy tényleg nem könnyű a kérdést eldönteni.
A kiállításon két, Japánban élő magyar is részt vett. Nem csoda, hogy csak ketten voltak, mert mindössze százas nagyságrendre tehető a szigetországban élő magyarok száma. Közülük az egyik, a kecskeméti származású Hukaya Berta magyar népi motívumok felhasználásával díszített hímes tojásokat mutatott be. A húsvéti tojásokat a magyar és a japán népművészet ötvözésével készítette: a magyaros mintákat japán papírmetszési technikával pingálta a 12 illusztrált tojásra. A hímes tojások aktualitását a márciusban nyílt kiállítás idején a közeledő húsvét adta.
A sintoista és buddhista vallási alapokkal bíró szigetországban a többségnek a húsvét nem sokat mond; a japánok közül az európai, illetve a keresztény kultúrát mélyebben nagyon kevesen ismerik. A kivételek közé tartozik Kume Emiko műfordító, aki a II. világháború után az első ösztöndíjas cserediák volt Magyarországon. Jelenleg a Tokiói Magyar Irodalmi és Művészeti Kört vezeti. Ő a kiállításon egy széki asszonyt ábrázoló fotóját mutatta be.
Az összeállítás Hukaya Sitosi és Hukaya Berta helyszíni beszámolója felhasználásával készült.
Lipótzy Istvánné