Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Népművészet Mesterei - 2010

2010.12.18
2010. december 14-én Dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár átadta a 2010-es Népművészet Mestere Díjakat a Hagyományok Házában.
 
A kormány rendelete alapján a kulturális miniszter által felkért szakmai bizottság azokat jutalmazta, akik a népművészet fejlesztésében kimagasló eredményeket értek el és a fogásokat megőrizve, tanítványoknak továbbadva őrködnek nemzeti értékeink, hagyományaink felett.
 
 
A Népművészet Mestere-díjban részesült tárgyalkotók:
 
Csepeli István faragó népi iparművész (Dunaföldvár)
 
A népi faragóművesség megújítója és továbbadója. Több mint 40 éve kapcsolódott be a népművészeti mozgalomba. Faragó táborokban vett részt, és lelkesen tanulta a népi faművességet az idősebb mesterektől. Munkásságában nyitott volt a faragások hagyományos technikái mellett a faművesség esztétikájára és több száz éves hagyományaira. A több évtizede Dunaföldváron élő faragó népi iparművész a népművészet iránt elkötelezett alkotó, gondolkodó, újító egyéniség. Ötletei, tervei nyomán ez a szakterület műfajilag, tartalmilag és funkcionálisan is időnként kilép a történeti népművészet, a pásztorművészet hagyományos keretei közül. Műveivel, a hagyományos formák újraértékelésével, a középkorig visszanyúló ácstechnikák felújításával irányt mutatott a térplasztikában.
 
Cz. Tóth Hajnalka hímző népi iparművész (Balatonalmádi)
 
1973 óta maga is saját kezűleg foglalkozik a népi díszítőművészet, azon belül elsősorban a hímzések motívumkincsével, szín, motívum és forma világával. Különösen érdekelte a hímzésekben megjeleníthető szimbólumrendszer, és nem utolsó sorban a hímzés technikák sokszínűsége. Lelkesen és kitartóan kutatásokat is végzett ezeken a területeken.
Tudományos alapossággal tárta fel az egyes hímzések eredetét, történetét. Eredményes kutatómunkájával a Bakony, a Balaton felvidék népművészetének szakértőjévé vált. Veszprém megyében a megújuló népművészeti mozgalom fő szervezője, de alkotásaival, hímzésterveivel példamutatóan igényes művelője is a népi hímzéskultúrának.
  
Nagy Mária és Vidák István alkotóművészek (Kecskemét)
 
Nagy Mária és Vidák István a hetvenes évek elején fellépő „nomád nemzedék” élcsapatához tartozva Gödöllőről – a népművészetet forrásként felhasználó szecessziós művésztelep háza tájáról – indult el a népművészet megújhodását kereső programjával. Faluról-falura járva gyűjtötték magukba a falusi, tanyai ember tudását, emberségét, ami ma is legfőbb támaszuk.
Különös érdeklődést mutattak a fűzvessző megmunkálása, a kosárfonás, a gyékény feldolgozása iránt. 1972 és 1982 között az egész magyar nyelvterületet bejárva kutatták és művelték a kosárkötés különböző ágait. 1979-től igazi nagy szenvedélyükké vált a nemezkészítés. Azóta folyamatosan kutatják, művelik és tanítják honfoglaló őseink hagyatékát, a szőr, a gyapjú megmunkálását. Az 1980-as évek elejétől részt vettek Kecskeméten a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely szakmai tevékenységének megalapozásában, a hagyomány és a játékkultúra műhelyprogramjának kidolgozásában.
 
 
Schneider Péterné Haraszti Mária bútorfestő népi iparművész (Harta)
 
1972-ben kezdett ismerkedni a parasztbútor festéssel. Az érdeklődés, a tehetség és a sors a legkitűnőbb mester mellé vezérelte. A bútorfestő-asztalos Himpelmann Péter műhelyébe kerülve nagy munkabírással és szorgalommal, a mester iránti őszinte tisztelettel, fáradhatatlanul szívta magába a mesterségbeli tudást. Kiállításokra, pályázatokra küldi munkáit, többször is szerepel kiállításokon, Budapesten, megyéjében, illetve szülőfalujában is. Az 1990-es évtől kiemelkedő sikerekkel van jelen országos, régiós pályázatokon. Számos díj, oklevél, első helyezés, kiemelt különdíj támasztja alá választott mesterségében megnyilvánuló tehetségét. Több évtizedes szakmai tudását örömmel és sikerrel adja át a Hartán működő Alapfokú Művészetoktatási Intézményben bútorfestés iránt érdeklődő fiatal nemzedéknek.
 
Verseghy Ferenc fazekas népi iparművész (Tolna-Mözs)
 
Tanulóként szülőfalujából, Tolnáról került Kaposvárra, ahol szakmájában a legkitűnőbb fazekas mester, Tamás László irányítása mellett bővítette, csiszolta tudományát. 1984-től önálló alkotóként készíti a sárközi fazekas-mázas és a habán technikával megalkotott remekeit. Rendszeresen részt vesz a Népi Iparművészeti minősítő zsűriken, ahol közel 100 db termékére kapott „A” minősítést. Verseghy Ferenc a habán fazekasság értékeinek, hagyományainak feltárásában, a motívumok, formák, színvilág gyakorlatban történő bemutatásában, kísérletező lépéseiben szinte egyedüli a fazekasok körében. Három évtizedes Somogy megyei „kiruccanás” után hazaköltözött Tolnára, és itt alakította ki a habán fazekas hagyományok folytatását lehetővé tevő műhelyfeltételeit.
 
Forrás: NEFMI